Képhez vagy ábrához tartozó felirat

Földrajz

Moldova nagy része alacsonyan elterülő, dombokkal tarkított síkság. Az ország észak-déli irányú kiterjedése mintegy 350 km, kelet-nyugati irányban 150 km, összesen 33 843 km2 területű. Északi része lankás dombokkal tagolt terület. Ez a térség már a Podóliai hátsághoz tartozik. Magasabb (200-400 m) hegyek a középső országrészben (un. Codru) találhatók, itt emelkedik a Bălăneşti is, Moldova legmagasabb pontja. A Dnyeszter, és a belé torkolló kisebb-nagyobb patakok helyenként látványos szurdokokat vájtak a puha üledékes kőzetekbe. Déli része jobbára alföldi terület, ez az ún. Tengermellék, mely a Kelet-európai-síkság délnyugati nyúlványa. Viszont konkrét tengerpartja nincs az országnak. A legdélibb ponton, Giurgiuleşti határában pár m-es (~50m) Duna-partja is van az országnak.

 

Geológia

A kristályos alapkőzetre paleozoikumi, majd mezo- és kainozoikumi üledékek települtek. A fekete-tengeri üledékgyűjtő medence miatt általánosságban megállapítható, hogy északról délre haladva egyre kevésbé pusztult le a terület, a déli részén az üledékes összletek vastagsága a több km-t is eléri, többé-kevésbé folyamatos rétegsort alkotva.

Ennek megfelelően, minél délebbre haladunk, annál fiatalabbak a felszíni kőzetek. Mint láttuk, a legidősebb kristályos kőzetek Moldova legészakibb csücskében bukkannak csak elő. A paleozoikum és a mezozoikum szintén csak északon tanulmányozható. Az ország területét tehát gyakorlatilag kainozoikumi kőzetek borítják.

A hazai pannon korszaknak időben nagyjából megfeleltethető pontuszi rétegek sok helyütt gazdag őslényteni lelőhelyeket rejtenek.

 

Hidrológia

Moldovának nincs tengerpartja, az Ukrán Fekete-tengertől mintegy 40 km választja el.

Folyók közül a Dnyesztret és a Prutot kell kiemelni. Mindkét folyónak számos mellékfolyója (patakok) van, amelyek behálózzák az országot.

A Dnyeszter az ország legnagyobb folyója. Az ókori latin feljegyzések a folyót Tyras néven említik. Forrása Ukrajnában, a lengyel határhoz közeli Rovnó megyében található, mintegy 1000 m magasságban. Egy rövid szakaszon természetes határt képez Moldova és Ukrajna között, majd Moldáv területen folyik, míg az utolsó 40 km-t szintén Ukrajnában teszi meg a tengerig. Közvetlenül a Fekete-tengerbe ömlik, a Dnyeszter-limánon keresztül. Hossza 1362 km, vízhozam 310 m³/s, vízgyűjtő területe 72 100 km²

A Prut (Прут) a második legnagyobb folyó, Románia felé jelöli ki az államhatárt. Az ókorban Pyretus, vagy Porata néven említették. Vízhozama 80 m³/s, vízgyűjtő területe 27 500 km². Ukrajna Ivano-Frankovszk megyéjében, a Kárpátok ÉK-i részén, nem messze a Hoverla csúcstól ered. 953 km-es útja során Ukrajnán, Moldován és Románián keresztül jut el végül a Román-Moldáv határ legdélibb pontján a Dunába. 711 km-es szakaszon Románia és Moldova határfolyója.

Tavak közül a legnagyobb a Dubosari-víztározó. A víztározó erőműve napjainkban konfliktusforrást jelent a Moldáv és a PMR hatóságok között, az energiahiányban szenvedő Moldovának érdeke volna minél szélesebbkörű ellenőrzést fenntartani, a szakadár köztársaságnak pedig egy nagyon fontos bevételi forrása az erőmű. A Prut déli szakaszánál kiterjedt mocsarakat, nádasokkal borított vízfelszíneket találunk. Ezeken kívül sok kisebb tavacska található az ország egész területén, többségüket mesterségesen hozták létre, a mezőgazsdaság segítésére. A nyári aszályos időszakban a víz tárolása miatt fontosak.

 

Éghajlat

Az éghajlat mérsékelt kontinentális. A telek hidegek, felhősek, időszakos havazással, köddel. A nyár viszont meleg; záporokkal, zivatarokkal. Az év folyamán nagy hőmérséklet ingadozások tapasztalhatók, (a januári átlaghőmérséklet –4 °C, a júliusi 21 °C). Az évi átlagos csapadék 450 mm.

 

Élővilág

Moldova nagy része eredetileg erdős sztyepp volt. Ma már a mezőgazdaság miatt ennek csak kis része maradt fenn. A mezőgazdaságban hasznosított területek 90%-a feketeföld (csernozjom). Nagyobb erdők Kisinyov és a Román határ között maradtak fenn, ez az un. Codru, ami tölgyet jelent, hiszen kiterjedt tölgyesek találhatók itt. A déli területek az az eurázsiai sztyeppevidék részét alkotják.

A vadon élő állatok közül megemlítendők a kisemlősök (egerek, kisragadozók). A Prut és a Dnyeszter vidékén gazdag a madárvilág, a folyókban számtalan fajta hal él. Rendkívül gazdag a rovarvilága az országnak, erről egy utazás során bárki meggyőződhet személyesen is. Másutt ritka lepkefajok, vagy a sisakos sáska itt szinte közönségesnek számítanak. A Prut-mocsarak vidékén rendkívül gazdag a szúnyogfauna is.

Ez utóbbi, a Prut alsó folyása vidékén található mocsárvilág nemzeti park (Parcul National Nistrul Inferior). A Codru erdőségek több területe szintén védelem alatt áll.